Amikor reggel felkelve még nem tudod, hogy az, aki álomra hajtja a fejét egy teljesen más ember lesz… Amikor felborul minden körülötted, az addig általad ismert és ismeretlen világ a messze múltba vész, és ami fontos volt addig, az jelentéktelen apróság lesz… Amikor olyan erők hatnak rád, és olyan erők felett van hatalmad, amit addig elképzelni sem tudtál… A világ hajtóerejét jelentő kíváncsiság indít el egy olyan folyamatot, amit sem az ember, sem az Isten nem tud, az Ördög meg nem is akar megállítani. Egy doboz. Egy fényvillanás. És a világ soha többé nem lesz ugyanaz. A pokol mélyéről szabadult sötétség éhesen nyújtja karmait, miközben a világot az emberi gonoszság is fojtogatja. Hazugságok, árulások és forrongó szenvedélyek között csak egyetlen kérdés marad: ha a csillagok írják a sorsodat, van-e erőd átírni azt? Harc. Szerelem. Árulás. Tűz és vér. Hol a határa az ésszel felfoghatónak, hol a vége a valóságnak, hol kezdődik a képzelet, hol kezdődik a mese, hol kezdődik az őrület…? Te mit kezdenél, ha a benned szunnyadó vadállat végre szabad lenne?
Kettősfront, első hó és egy South Park-epizód: így indult az életem, kicsit korábban a tervezettnél, de nagyon kíváncsi voltam már. Egyedüli gyerekként és első unokaként szerettem és szerettek, mégis hamar megtanultam, hogy a világ nem csak rólam szól. Vidéki kisiskolásként éltem túl a kezdeteket, majd szüleim válása után a főváros lett az otthonom, azután Tura és Hatvan állomásain át vezetett az utam, közben péknek tanultam, érettségiztem, a covid alatt masszőrré képeztem magam, végül a kereskedelemben kötöttem ki. 2022 óta önálló albérletben élek, dolgozom, és közben írok – mert nem tudok nem írni. Gyerekként meséket írtunk át, "csavartunk meg" anyámmal, aztán megtöltöttem füzeteket világokkal, amiket csak én láttam. Ma is ugyanúgy megy a fejemben a mozi: jelenetek, mondatok, párbeszédek. Ha nem írom le, elszáll. Ezért írok. Hogy megmaradjon.